• Gyurácz Andrea

Irány Bamakó!

2019. március 10. vasárnap.Hosszú hónapok kőkemény munkája után végre megérkeztünk Bamakóba! A reptéri ellenőrzőpontokon viszonylag könnyen átjutottunk, csak a bőröndömben cipelt termoszok okoztak némi fennakadást a csomagok átvilágításakor. Búcsúzóul én is felmutattam a hüvelykujjamat az útlevél ellenőrző tisztnek - de hamar kiderült, hogy ő nem utamra engedett egy OK jellel, hanem az ujjlenyomatomat kéri rögzíteni. Hiába, aki ilyen gyanús termoszokkal utazik... A repülőtéren a beléptető tisztekkel meztelenül őrjöngő férfi utasról lemaradtunk Andival. Ebben az élményben csak Jimnek volt része. Kiléptünk a repülőtér épületéből és újra beleszagoltunk Afrikába.


Megérkeztünk. Berendezkedtünk az autentikus és igencsak nemzetközi szállásunkon, megterveztük a másnapi programot, majd egy kiadós vacsora és jól eső zuhanyzás után beájultunk a moszkitóháló alá. (A Sleeping Camel az elmúlt 2 évben tovább bővült, de sajnos rossz hírt kaptunk: valaki megvette a két nagykövetség közti frekventált telket, így lebontásra ítéltetett és új helyszínen fog újra nyitni. Sajnálom, mert sok-sok szép emlék köt ide, imádom laza, pezsgő, vidám hangulatát, a kertben ugráló nyuszikat, a hétvégi meccsek, koncertek, vetélkedők hangulatát...)


2019. március 11. Hétfő - Ma munkához láttunk (kezdetnek 5 év után először sikerült lesétálni az utca végén folyó Niger partjára és megtekinteni Bamako egyik hídját, melyen minden nap az iskolába járunk).  Az egész napot az iskolában töltöttük, ahol valami hihetetlen és megható fogadtatásban volt részünk. Az iskola összes tanulója és tanára kivonult fogadni minket, hangos üdvrivalgások, molinók és hatalmas mosolyok közepette.

Öröm volt látni, hogy az Alapítvány segítségével az iskolában bevezetett ivóvizet a diákok korlátlanul használhatták (remélhetőleg ez tartós állapot marad...). Kipróbáltuk a frissen felújított mellékhelyiségeket, remekül működnek. (Végre kipróbálhattam a csíkos teáskannát - itt az ebben tárolt vízzel öntik le a pottyantós WC-t...   Igaz, az ajtót sem lehet bezárni, de kicsire nem adunk. Korábban sose merészkedtem ide, de a Xeless segítségével felújított vizesblokkban már több bizodalmam volt). Az iskola udvara és a tantermek nagyon tiszták, rendezettek voltak (igen, ez számomra is meglepő tapasztalat volt!). A játékosság is előbújt mindenkiből: rövid demonstrációs oktatás után az igazgatónővel lezavartunk pár gyors és spontán memória-játék party-t, az iskola tulajdonosával pedig sorshúzással döntöttük el a szerdai focimeccs és a pénteki diákolimpia csapat kiosztását. Meglátogattuk az összes osztályt, hallottunk szorzótáblát, verset, angol bemutatkozást (bizony, Djigui Berke Traore, egyik büszkeségünk vállalta az osztály becsületének megmentését angolból) és egyenként megdicsértük a legjobban teljesítő tanulókat, megköszönve munkájukat és elmondva számukra, hogy mennyire büszkék vagyunk rájuk.


(Jó volt látni a meglepetést az arcokon, amikor felismertem egy -egy támogatottunkat: nagyon megnőttek, megváltoztak 2 év alatt: némelyiküket bizony meg sem ismertem... apró gyerkőcből kis zsivánnyá, kis zsiványból komor tekintetű kiskamasszá vagy szégyenlősen kuncogó ifjú hölggyé váltak... Az ovisokkal pedig külön időt töltöttünk, hiszen közülük tízen jövőre elsős kisdiákjaink lesznek! A 'kigajele,' azaz mosolyogj!- mint mindig, ha egy tubáb , azaz fehérember ,mondja - most is megtette hatását.)

Majd komoly munka kezdődött a mostanra elkészült, remek, új, tiszta, szellős és világos helyiségben, ahol a könyvtár- és informatika termet fogjuk berendezni (a 2 héttel ezelőtt látott fotók alapján egy fillért nem adtam volna, hogy időben elkészül... de bebizonyították, hogy ha akarnak, itt is tudnak! Az ablakok, ajtó üvegezve, még az oszlop is csillogó mozaikborítást kapott, ez választja majd el az IT szobát a könyvtártól; a légkondi pedig majd csak ideér a teherautókkal és a számítógépekkel...).  Felmértük a tanárok körében, hogy tantárgyanként milyen eszközökre, segédanyagokra, egyébre lenne szükségük az oktatás minőségének fejlesztéséhez, illetve az iskolaidőn kívüli foglalkozásokhoz. Végre fény derült arra is, hogy milyen sport, kulturális és szociális tevékenységek működnek. A sportbizottságtól megtudtuk, hogy a diákok részt vesznek iskolák közötti futball bajnokságokon, és minden pénteken edzenek. Az iskolának 4 csapata van, és az iskolaközi bajnokságban a legjobbak vesznek részt, tavaly ők nyerték el a kerületi kupát (a kerület neve Cape Bozola).

A kulturális bizottság mesélt arról, hogy az iskolában színjátszó kör működik, és rajzszakkört is tartanak. Nemzeti francia nyelvű tollbamondás és matematika versenyeken is jeles eredményeket értek el, volt egy diák, aki az országos döntőbe is bejutott, ő már egyetemista. Szociális tevékenység gyanánt a szociális bizottság ajánlása alapján születések és halálesetek idején gyűjtést szerveznek az érintett diák családjának és személyes látogatás keretében segítik őket. Megkértük a tanárokat és a bizottságokat, hogy gondolják végig, miben-mivel tudjuk segíteni a munkájukat, írjanak erről egy listát.


Egyeztettük a heti igen mozgalmas munkaprogramot és a teendők tömkelegét is rendszerbe raktuk. Már csak a teherautóknak kell megérkezniük.... Ennek eredményeként újabb 33 gyermek fog bekerülni a támogatói programba, köztük 10 olyan, aki még csak az iskolai előkészítő csoportba jár, de már most kiemelkedő képességekkel bír és lelkesen várja, hogy iskolás lehessen és tanulhasson.


Ebéd után (melyet az újonnan megtanult memory játék közben fogyasztottunk el) a nap végén a gimnazistákkal találkoztunk, akiket a város minden részéről gyűjtöttek össze. Megtudtuk, hogy az ösztöndíjat saját maguk használják fel, és a tankönyvek és iskolai felszerelés megvásárlásán túl mindenki maga költhette el: volt, aki biciklit vett, mert napi 1,5 órát teker a suliba jövet-menet, volt, aki ruhát vett, volt, aki hátizsákot, tankönyvet, egyéb olvasmányt. Többen tanulnak németül, spanyolul és nagy megdöbbenésünkre az egyikük kínaiul! Persze, kicsit nehezen indult a beszélgetés, de aztán egy idő után hál 'Isten feloldódtak.


A nap végén a tanári kar megjelent a szobában, és megkaptuk a javaslatlistát arra, hogy szerintük miben tudnánk segíteni a jobb iskolai eredmények és a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében.

Intenzív és rendkívül hatékony nap volt, most pedig készülünk a következőkre: 2 napig családot látogatunk.



3 views
afrika_maskent_logo_homok_001_edited.png
Keep in touch
Kerepesi út 78 B, 1.  III/2, 1148 Budapest, Hungary
E : info@afrikamaskent.hu
Connect with us
  • YouTube
  • LinkedIn
  • Facebook
  • Instagram

Our partners :

Bypass_logo_grey.png
eznekemjo_logo_color.jpg
utazzafrikaba_hu.jpg

© 2020 by Africa Another Way